Az orosz propaganda ellenére működni látszanak a szankciók

OROSZORSZÁG - Alekszej Mordasov Putyin leggazdagabb oligarchája kezdett panaszba, hogy mennyire keményen érintik személyét a szankciók. De látható, hogy gond van az autógyártással is, az IT szektorról nem is beszélve. Ezek alapján a szankciók működnek Oroszország ellen.

Alekszej Mordasov vezető oligarcha, Oroszország leggazdagabb személye az orosz Interfax hírügynökségnek kezdett panaszkodni arról, hogy milyen súlyosan érintik a vagyonát a nyugat által Oroszország felé kivetett szankciók, de hozzátette, hogy egész Oroszország gazdaságának komoly károkat okoznak.

Természetesen a Szeversztal nevű acél- és bányaipari óriáscéget elnöklő oligarcha sokkal inkább a saját vagyonát félti, mintsem Oroszország gazdaságát, és elmondta:

Mi a Szeversztalnál valamivel több mint 400 millió dollárt veszítettünk, ezek a pénzek Európában ragadtak, áru- és pénztartalékként elkobozták.

Mordasov azért került fel az EU és az USA szankciós listájára, mivel vagyonát egy Kreml-közeli bankban tartotta, és mindemellett egy szintén Kreml-közeli, propagandát sugárzó médiaholdingban szerzett részesedést. A szankciók hatására az első számú oligarcha vagyona 1 év alatt 28 milliárd euróról 12,7 milliárd euróra zsugorodott, miután vagyonának egy jelentős részét blokkolta az Unió, Ukrajna újáépítésének céljából. - Éhezni azért nem fog...

Katasztrofális állapotban az autóipar

Azok után, hogy az összes nyugati autógyár kivonult Oroszországból, a hatalom megpróbálta orosz kézben újraindítani a gyártást. Ennek eredményeként az AvtoVAZ togliatti gyárában újraindították a Ladák gyártását, pontosan a Granta-k gyártását. Azért döntöttek emellett a modell mellett, mivel ennek motorját volt a legegyszerűbb visszabutítani oly módon, hogy azt megfosztották a környezetvédelemért hivatott eszközeitől, így az eredendően Euro 6-os motor jó esetben teljesíti az Euro 2-es normát, de az orosz vezetés átmenetileg megengedte az Euro 0-ás motorral szerelt autók forgalmazását is.

De nem csak ennyiből áll a visszafejlesztés: Tekintve, hogy Oroszország még katalizátort sem tud gyártani, így az sincs benne. Ami viszont a kényelmet illeti: Nincs az "új", 1990-es évek legelejének színvonalát idéző autóban légzsák, ABS, ESP, de még a mai világban olyan alapnak tűnő dolog sem, mint az előfeszített biztonsági öv, sőt még alapból a rádiót is mellőzniük kell a leendő vevőknek.

Természetesen a lebutított Lada Grantat is addig tudják gyártani, amíg a Renault által hátrahagyott alapanyagokból van, pont emiatt az oroszok új partner után néztek Kínából, és hatalmas ünnepség keretei között bejelentették a moszkvai ex-Moszkvics gyárban, hogy újraindítják a Moszkvicsok gyártását, sőt be is mutatták az első elkészült példányokat.

Az új Moszkvicsok gyártásával kapcsolatban a probléma csak annyi, hogy bár a cégvezető kiemelte, hogy nehogy bárki azt higgyje, hogy a Moszkvics gyárban annyi történik, hogy átmatricázzák az autókat, mert itt bizony tényleges termelés folyik, csak épp van egy orosz partner és van egy távoli partner. Az igazság viszont nagyon is az, hogy a Moszkvics gyárban jelenleg átmatricázzák a kínai JAC autókat orosz Moszkviccsá, és az "elvtárs urat" az sem zavarta, hogy miközben a kijelentései tette, az autó motorházteteje nyitva volt, így mindenki láthatta az eredeti JAC feliratot a motorháztető alatt, és a rendkívül sok kínai feliratot, amiken minden bizonnyal Oroszországban ragasztották fel. - Persze...

Áruhiány az IT szektorban

Tekintve, hogy az EU mellett az USA is embargót hirdetett az olyan termékek esetében Oroszországgal szemben, melyek katonai célokra is használhatók, egyértelműen azt jelenti, hogy modern informatikai eszközök sem jutnak el Oroszországba, ezzel a 90-es évek előtti szovjet időket idézve.

Az oroszok ezért úgy döntöttek, hogy saját notebook fejlesztésébe fognak, amit a Promobit nevű cég el is készített Bitblaze Titan BM15 név alatt. Bár a név egy professzionális gépet is sugallhat, különösen, ha megtudjuk az árát is, de a forintra átszámolva 650 ezer forintos gép óriási csalódást okoz. A processzora az az ARM Cortex-A57-es, 10 éves mobiltelefonokba és tabletekbe szánt processzor, ami új korában sem számított high-tech-nek, hát még ma. Összehasonlításul: Magyarországon a 650 ezer forintos kategóriában már Intel Core-i7-es és AMD Ryzen 9-es processzorokkal szerelt, nVidia GeForce RTX-es videókártyával szerelt gamer notebookokat is lehet venni.

A magas ár mögött minden bizonnyal az bújik meg, hogy a Cortex-A57-esből is korlátozottak a készletek, mivel az is nyugati technológiát tartalmaz, így a valamilyen okból kifolyólag a raktáron maradt készletből tudnak PC-ket gyártani.

Tekintve, hogy ARM processzorról van szól, fel sem merülhet, hogy azon Windows működjön, tekintve alapvetően Android rendszerhez optimalizált chipekről van szó, de hogy mégis pc-sebb legyen a használhatósága, így az ARM processzorokra optimalizált Linux fut rajtuk.

Összegezve láthatjuk, hogy a szankciók nem működnek. Vagy mégis? A fentiekből nyugodtan vonjon Gyököt ismét minden kedves olvasónk, de ezek olyan tények, amikből tán' gyököt sem kell vonni...