Gravitációs hullámokat csíptek el - A Föld is egy hatalmas gravitációs hullámra pattant fel

Ezek a hullámok akkor keletkeznek, amikor galaxisok ütköznek, és a bennük lévő óriási fekete lyukak összeolvadnak. De ez nem csak egy király látványosság, hanem sok mindent elárul a Világegyetemről is. A gravitációs hullámok olyanok, mint a téridő zenéje.

Egy csapat kutató most meghallotta ezt a zenét, ami a Világegyetem kezdete óta szól. Ehhez nagyon okos módszert használtak: rádiótávcsövekkel figyelték a pulzárokat. A pulzárok olyan maradvány csillagok, amik nagyon gyorsan forognak, és erős mágneses mezőjük van. Olyan pontosan villognak, mint egy óra, ezért lehet velük időt mérni.

Az ELTE-n is volt két kutató, Bécsy Bence és Timothy Pennucci, akik részt vettek ebben a projektben. Korábban már észleltek gravitációs hullámokat, de azok másfélék voltak. Azokat kis fekete lyukak vagy neutroncsillagok okozták, amik egymás körül keringtek, és összeolvadtak. Ezeknek a hullámoknak rövid volt a hullámhossza, és nagyon gyorsan rezegtek.

A mostani hullámok viszont hosszúak és lassúak voltak, mert sokkal nagyobb fekete lyukak olvadtak össze. Ezeket nem lehetett volna földi detektorral érzékelni, ezért kellettek a pulzárok.

A gravitációs hullámok miatt a tér összenyomódik és kitágul egy kicsit, és ez befolyásolja a pulzárok fényét is. Ha egy gravitációs hullám éri el a Földet, akkor a pulzárok fénye kicsit korábban vagy később érkezik meg hozzánk. Így tudták kimutatni a kutatók, hogy a Föld egy fényév méretű hullámon hintázik. Ez olyan, mintha egy galaxisnyi detektorral néznénk a Világegyetemet.

Ehhez persze ki kellett szűrni a zajt az adatokból, de azt vették észre, hogy a gravitációs hullámok háttérzaja nagyon erős volt. Ez azt jelenti, hogy rengeteg galaxis ütközik és olvad össze odakint.