Elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet

BRÜSSZEL - Az Európai Bizottság elfogadta a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási tervet, így mintegy 2300 milliárd forint vált elérhetővé az ország számára. Az érkező forrásból 8 ponton készül a kormány jelentős fejlesztésekre.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a szerdai Kormányinfón jelentette be, hogy a Kormány által benyújtott 5,8 milliárd eurós, azaz 2300 milliárd forintos helyreállítási tervét elfogadta az Európai Bizottság, és azt a legjobbak közé sorolták, így lehetőség nyílik a források lehívására.

A mintegy 600 oldalas program úgy került összeállításra, hogy a helyreállítási feladatok egyben a fenntartható fejlődést, a fenntarthatóságot is biztosítsák, ennek megfelelően jelentős prioritással szerepelnek benne zöld programok. A program többek között tartalmazza az oktatás, a közlekedés, a vízgazdálkodás és energetikai fejlesztéseket is. - Cél a gazdaság ellenállóképességének és fenntarthatóságának a növelése.

A terv összesen kilenc pillérre épül:

1. Demográfia és köznevelés
2. Magasan képzett, versenyképes munkaerő
3. Felzárkózó települések
4. Vízgazdálkodás
5. Fenntartható zöld közlekedés
6. Energetika – zöld átállás
7. Átállás a körforgásos gazdaságra
8. Egészségügy
9. Állam és közigazgatás

A tervből kiderül, hogy a Kormány a legtöbbet, nem kevesebb mint 558 milliárd forintot a "Fenntartható zöld közlekedésre" szán, de ettől nem sokkal maradnak el az egészségügyre fordítandó költségek sem a maguk tervezett 516 milliárd forintjával. - Ez a két pillér az érkező összeg kb. 47%-át teszi ki, de 100 milliárdos nagyságrendet szánnak a "Demográfia és köznevelés", a "Magasan képzett versenyképes munkaerő" és az "Energetika" számára is.

A mandiner.hu egy rövid összefoglalót készített a programról, amit a Kormány vállalt:

Demográfia és köznevelés

• Több, mint 4000 új bölcsődei férőhely létrehozása.
• A köznevelési intézményekben az 5-8. évfolyamos tanulók részére 2in1 notebookok, 9. évfolyamtól pedig notebookok biztosítása.
• Ez a pedagógusok eszközeit is beleértve 579 ezer db eszközt jelent.
• A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátását szolgáló intézményrendszer fejlesztése, valamint a tanári hivatás vonzerejének növelése.
• A pedagógusok bérszínvonalának tartós rendezése: a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékra emelése 2025-re.
• A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása.
• Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben.

• Az intézmények infrastruktúrájának korszerűsítése és digitalizációja.
• Digitális tantervek kidolgozása a szakoktatás és szakképzés számára.
• Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és fejlesztése.

Felzárkózó települések

• A szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása: 2000 darab épített vagy felújított (tervezetten 400 db új és 1600 db felújított) szociális lakás létrehozása.
• Megújuló energiatermelés és felhasználás a leghátrányosabb helyzetű településeken. Ennek keretében megújuló energiahasználatra alapuló energiatermelő egységek létrehozása, mely legalább 5 000 veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének fedezésére elegendő.

Vízgazdálkodás

• A vízhiányos területek vízpótlása, vízvisszatartás, térségi vízátvezetés, tározás, felszín alatti vízkészletek védelme, a vízkészletek térbeni és időbeni egyenetlen eloszlásának kiegyenlítése.
• Főművi vízpótlórendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása, amelyre 44,5 milliárd forint jutna.

Fenntartható közlekedés

• Összesen 56 km elővárosi HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése.
• A vasúthálózat, regionális közlekedési hálózatok fejlesztése.
• Közlekedés digitalizációja, a vasútautomatizálás végrehajtása minden olyan vasútvonalon, ahol infrastruktúra-beruházás történik.

Energetika - zöld átállás

• A villamosenergia-termelésen belül a megújulóenergia-részarány növeléséhez szükséges szabályozói feltételek biztosítása, illetve a kapcsolódó beruházások növelése.
• A villamosenergia-termelés karbonmentessé tétele érdekében mintegy 175 MW új beépített megújuló energiatermelési kapacitás létrehozása háztartási méretű kiserőművekkel.
• A szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése: jogszabály-módosítás, amely megszünteti a szélerőművek telepítésére vonatkozó szükségtelen korlátozásokat a 460 W/m-nél nagyobb szélenergia-sűrűségű területeken.
• A lakóépületek fűtéséből származó környezetszennyezés csökkentése.
• Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva.

Átállás a körforgásos gazdaságra

• Körforgásos gazdaságra történő átállás hazai szabályozása.
• Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése.

Egészségügy

• Az alapellátás fejlesztése 72,3 milliárd forintból.
• A sürgősségi ellátórendszer hozzáférésének további erősítése (az országos mentőszolgálat hálózatának további pillérekkel való fejlesztése az elérési idő javítására).
• Új modell kialakítása, amelyben a praxisközösségek szoros együttműködésben dolgoznak a helyi járóbeteg-ellátókkal, egy napos sebészeti központokkal, városi kórházakkal és az egészségfejlesztési irodákkal.
• A digitális egészségügyi szolgáltatások reformja.
• A hálapénz kivezetése az egészségügy területén.
• Olyan vészhelyzeti segítségkérő, értesítési központ létrehozásra, mely a nap 24 órájában működő diszpécserszolgálat által lehetővé teszi, hogy a 65 év felettiek egy érzékelő eszköz segítségével krízishelyzetben gyors és hatékony segítséget kapjanak.

Állam és közigazgatás

• Integritás Hatóság létrehozása.
• Antikorrupciós Munkacsoport felállítása.
• Az ügyészség együttműködési rendszereinek korszerűsítése a korrupciós gyakorlatok kezelése érdekében.
• Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok szigorítása.
• Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén.
• Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• A közkiadások fokozott átláthatósága.
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése.
• Az adórendszer egyszerűsítése.