Újabb kémkedésre alkalmas léggömböt találtak

Az Egyesült Államok és Dél-Korea után Japán is jelentkezett, hogy légterükben ismeretlen eredetű léggömböket észleltek. Külön-külön, eredetileg mindenki véletlenként kezelte a dolgot, de a mozaikdarabokat összerakva már kicsi az esély a véletlenre.

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a léggömb ügy mögött az Oroszország - Észak-Korea - Kína kommunista tengely húzódik meg, és az is egyre biztosabb, hogy a "véletlenül eltévedt" teória nemes hazugság, tekintve a léggömbök az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán légterében jelentek meg.

Márpedig az elmúlt hetekben a felsorolt kommunista és kvázi-kommunista országok nyíltan vagy épp burkoltan, de megfenyegették azokat a demokratikus országokat, ahol a kommunista ballonok az elmúlt rövid időszakban felbukkantak. Mint köztudott Oroszország megfenyegette az USA-t, Észak-Korea Dél-Koreát, de Oroszországbak területi követelései vannak Japánnal szemben is, ahogy Észak-Korea is folyamatosan fenyegeti Japánt, de Kína is katonai veszélyt jelent elsődlegesen Japánra és Dél-Koreára.

Megjegyzendő, hogy arról lehet legegyszerűbben felismerni az államformájától függetlenül egy kommunista, diktatórikus vagy autokrata országot egy jól működő demokráciától, hogy több pénzt fordítanak a hadiiparra, a hadseregre, mint a nép jólétére. - Ez Kínára, Oroszországra és Észak-Koreára is igaz!

Antony Blinken, az Amerikai Egyesült Államok elnöke elmondta, hogy megkezdték az elfogott léggömb elemzését, és a NATO-n keresztül valamennyi szövetségesükkel megosztják a megszerzett információkat, mert egyértelmű, hogy a léggömb ügy egy előre eltervezett akció része, ami mind az 5 kontinenst komolyan érinti, és több ország szuverenitását is megsértette. Blinken már nyiltan hírszerző léggömbként hivatkozik a különös módon "eltévedt" léggömbökre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy a léggömbökkel egy bevett kínai gyakorlatról van szó, és a kockázatot komolyan kell venni. Felmerül a kérdés, hogy miért alkalmaznak még mindig kis túlzással 100 éves technológiát hírszerzésre a műholdak és drónok idejében. A válasz azonban több mint egyszerű: A műholdak keringenek a Föld körül, így 1-1 pontot csak nagyon rövid ideig tudnak megfigyelni, míg a drónok nagyon rövid ideig tudnak a levegőben maradni. Ezzel szemben a ballonokkal 1-1 célpontot tartósan, akár napokig is megfigyelés alatt lehet tartani, és a léggömbök ugyanolyan modern technikát vihetnek magukkal, mint a drónok.

Pat Ryder, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy tudomásuk van arról, hogy Kína évek óta folytatja a léggömb-programját, és már korábban is 4 eset felderítést nyert, ebből 3 már Donald Trump elnöksége idején, 1 pedig ezen kívül már Biden elnöksége alatt. - Trump azonban tagad.

A legutóbbi kínai hírszerző léggömböt az USA légiereje a tenger felett lőtte le, és megkezdték az elemzését. 

A kínai kormány közben túlreagálásnak nevezi a dolgot, mert véleményük szerint civil járműről van szó, ugyanakkor követelik, hogy a begyűjtött darabokat adják át Kínának, mivel azok Kínát illetik. Felmerül a kérdés, hogy egy olyan országban, ahol kvázi nincs magántulajdon, a cégekben minimum 50%-ban tulajdonos az állam, hogy lehet civil tulajdonról beszélni, egy katonai feladatok ellátására is alkalmas eszköz esetében?