Nyugdíjkorhatár-emelés a láthatáron

MAGYARORSZÁG - Az Európai Unió most még Magyarország virtuálisan vett bugyijába is benéz, legalábbis erre ad következtetni az, hogy még a nyugdíjrendszerünket is átvizsgálták, és a fenntarthatóság jegyében fel is szólították országunkat a reformra.

A nyilvánosságra került Magyarország azon helyreállítási terve, amit az unió országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elfogadott, és amiből kiderül, hogy a Kormány milyen reformokra készül az országban.

Az Európai Bizottság vizsgálatai alapján 2019-ben a magyar GDP 8%-a ment nyugdíjakra, ami 2070-re 12%-ra fog emelkedni, ha nem történik változás. Márpedig változtatni kell, mert a büdzsé nem fogja tudni elbírni azt, ha 50%-kal nő a nyugdíjkifizetés aránya, az inflációt nem is számolva.

A dokumentum részletesen taglalja, hogy a nyugdíjreform tekintetében a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának az elérése a cél. Ezt a munkával töltött életszakasz meghosszabbításával kívánják elérni, ami annyit tesz, hogy kitolódik a mostani 65 éves nyugdíjkorhatár. A tanulmány arra is kitér, hogy csökkenteni kell a különböző korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeket, így többek között a korkedvezményes nyugdíjazást és például a Nők40 nyugdíjrendszerét is.

Pozitívumot is tartalmaz az anyag: kiegyensúlyozó mechanizmust kell beépíteni az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára.

A bizottsági értékelés szerint a nyugdíjreform négy elemből fog állni, amelyek a következők:

• Egy független nemzetközi szakértői csoport jelentést készít a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről és annak pénzügyi fenntarthatóságáról, valamint konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő, amelyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú és középtávú fenntarthatóságát.
• Majd ezt követően a kormány kidolgoz egy, a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot, amit egyeztetniük kell szociális és gazdasági partnerekkel és más érdekelt felekkel, elő kell terjeszteni és meg kell vitatni a Gazdaságpolitikai Bizottság Öregedő Népesség Munkacsoportjában, valamint nyilvános konzultációra kell bocsátani.
• Ezt egy részletes hatásvizsgálat követi, ami bemutatja, hogy a jogalkotási javaslat hogyan biztosítja a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát.
• A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján, melynek határideje 2025. március 31.

Az elemzésből kiderül, hogy a fenntarthatósági javaslatnak konkrét szakpolitikai pontokat kell tartalmaznia, melyek nagyrészt a nyugdíjkorhatár kitolását tartalmazzák, igazítva a várható élettartamhoz, és ösztönözni is kell a hosszabb munkával töltött életszakaszt. A korai nyugdíjba vonulást pedig szankcionálni szükséges.