Beszóltak a magyar kormánynak az Európai Parlamentben, de kit érdekel?

Az Európai Parlament előtt lévő papír azt mondja, hogy Magyarország nem tudná megcsinálni 2024-ben az uniós elnökségi melót. A szerdai beszélgetés után csütörtökön szavaznak a papírról, aminek elfogadása sem jelent semmit, de politikai dumának jó az ügy.

A beszélgetés előtti sajtótájékoztatón a magyar jogállamiságról papírt író francia Gwendolin Delbos-Corfield, meg a többi papíríró arról beszéltek, hogy a tanácsnak el kéne halasztania a magyar elnökséget. Javaslatuk mellett sok okot is mondtak, Delbos-Corfield például a státusztörvény miatt szidta a kormányt, míg a luxemburgi Isabel Wiseler-Lima a jogállam romlását és az unió alapértékeinek leszarását emelte ki.

A holland Thijs Reuten szerint Orbán Viktor pénzszedőnek nézi az Európai Uniót, és vétóival akadályozza a közös külpolitikai dumát. A holland Sophie In’t Veld arra szólította fel az Európai Unió Tanácsát, hogy csináljanak valamit a soros magyar elnökség ellen, majd bejelentette, hogy az EP a legkevesebb együttműködéssel fogja akadályozni a magyar elnökség melóját.

A svéd Malin Björk a jogállamisági szövegek mellett megemlítette a magyar kormány Oroszországgal való barátkozását is, szerinte az ukrajnai háború idején nem lehet olyan főnöke egy uniós intézménynek, ami nem támogatja teljesen Ukrajnát. A jogállamiságról szólt a beszélgetés Peter Kullgren kezdte az Európai Parlamentben a beszélgetést, beszédében azt mondta, az EP fontos szerepet játszik a jogállamisági szabályok betartása érdekében. A soros svéd elnökség nevében, a svéd kormány képviseletében azt mondta, hogy a jogállamiság részeit, alapjait mindenképpen meg kell védeni és kell használni azokat az eszközöket, amelyekkel meg lehet azokat védeni.

A Magyarországgal szemben indított hetes cikkelyes eljárás keretében tovább folyik a dumálás. Tegnap volt egy meghallgatás, amelyen elhangzott, hogy a magyar helyreállítási tervek pénzeléséről már döntöttek, de ehhez teljesíteni kell a kijelölt szupermérföldköveket. Kitért arra is, hogy a magyar hatóságok rendesen együttműködnek a bizottsággal. Értékelik, hogy a magyar intézkedések jók-e és ezek nyomán dönteni lehet majd a korlátozások megszüntetéséről.

Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója leszögezte, nincs jogi jelentősége az Európai Parlament papírjának. A papír gyakorlatilag az Európai Parlament politikai véleménye, nem kötelező senkire és semmire nézve sem – húzta alá a kutató, hozzátéve: a papír azt mondja meg, hogy Magyarország hitelesen el tudná-e látni az unió soros elnökségét, ami megfogalmazás már önmagában politikai dumát mutat.

A parlamentnek nincs olyan joga, hogy megtiltsa a soros elnökséget. A volt nagykövet összességében nem látja nagy esélyét annak, hogy tagállami szinten komoly többség alakulna ki a soros elnökség elvétele mögött. Szent-Iványi István megjegyezte, ez egy újabb fejezet a magyar kormány és az Európai Parlament többsége közötti politikai ellentétnek, ebben minőségi előrelépés történt. Legalább ennyire erős lépés utoljára a Sargentini-papír elfogadása és a hetes cikkelyes eljárás kezdeményezése idején volt.